A világunk jelenlegi formájában elvérzett. Amit itt kínálunk, az egy új jövőkép, mely sokkal őszintébb, bódultabb és ösztönösebb, mint a saját önteltségébe fulladt, kétszínű, felfuvalkodott, álnok, materialista múlt, melyet civilizáció néven ismertünk! Íme az új világrend első imagyűjteménye, a Farmed & Dangerous!
A képre kattintva töltheted le a cuccot:
Kezdjétek a visszaszámlálást kutyák, mert 27.-én INGYENES online terjesztésben jön eddigi legnagyobb kislemezünk, a “Farmed & Dangerous”, mely néhány héten belül remélhetőleg cd-n is napvilágot lát majd!
Addig itt egy dal ízelítőnek de cserébe most már ADJ te is valamit!
http://soundcloud.com/redneckzombiez/give-me
Mondjuk:
ADJ NUKLEÁRIS SZEMETET
VAGY KITÉPEM A SZAROS BELEDET!
Ittunk sört. Ettünk sós belet. Mindkettőből köpködtük a közönségre is. Volt vér dögivel. Játszottuk a porka twistet hangosan. Elszakadt a basszus kábel egyszerre két helyen. A színpadon megforduló döglött kurvák száma nőtt. Ittunk whiskeys vért. Fasza volt. Koncert volt.
Mikor a Middle Finger Club nevű zenekari trágyasiló ereje teljében volt, megvásárolták tőlünk jó pénzért az Animal Liberation/Human Castration eredeti verzióját. Kicsit átírtuk nekik, új szöveget is hánytunk hozzá, majd első ízben hívtuk segítségül Lörd Hellcrust urat, aki ekkor még nem sejtette, hogy az élete is rá fog menni, ha túl jó lesz hozzánk.
Kálmánfi Szabi és Kiss Benedek Áron egy teljes napon keresztül lógott két kamerával felszerelkezve embergúnyát öltött hétköznapi alteregóinkkal, majd a felvett anyagból készítettek egy roppant tanulságos kisfilmet.
Ezt az elmúlt másfél év során mindenki elfelejtette, de most előkerült a sufniból és mindenféle keverés, editálás, maszter meg a többi hülyeség nélkül NESZTEK!
Néhány évvel ezelőtt három élőhalott béltestvér úgy döntött, hogy előveszik „prémium” felirattal ellátott komáikat a hűtőből, és kiköltöznek egy kies farmra. Így is tettek, s mivel legyőzhetetlen vágyat éreztek magukban, hogy a malacsétáltatás és ipari cefrezabálás mellett megcsillogtassák kifinomult dallamérzékenységüket, és kinyilvánítsák tengermély tiszteletüket a neo-progresszív muzsikaszó, valamint a reneszánsz költészet irányába, létrehozták a Redneck Zömbiez névre hallgató komolyzenei kórustársaságot. Kisvártatva pedig elérkezett az idő, hogy eme gáláns férfiak nagyzenekari hangversennyel kápráztassák el a publikumot. Helyszíni tudósításunk következik:
Ha igazi műértőként téged is megfogott az imént hallott polifonikus szimfóniába ágyazott jambikus szonettkoszorú, legközelebb február 10-én, a budapesti Dürer Kertben veheted szemügyre a rothadásukban is daliás örökifjú művészeket, ahol akár közös fennkölt énekre is zendíthetsz velük! Ennek hibátlan betanulásában nyújt segítséget a videóban található karaoke sáv.
2011. december 29-én elérkezett a nap, hogy a kellemes kihánytszar illatot árasztó kompániánk visszatérjen Székesfehérvárra, évekkel korábbi bestiális bűntettei helyszínére, immár teljes pompájában, kiadott (és ami még furcsább, előre MEGÍRT és ELPRÓBÁLT) dalokkal, valamint borzasztó erőteljes vérszomjjal. Mikor a helyszínre érkeztünk, már tisztességes közönség előtt zúzott a helyi Sleepless, majd mire kézbe kaptuk az első korsó friss szűzvért, már a Cadaveres bontott színpadot, mi meg rendet a kulisszák mögött.
Nem szaroztunk (azt csak arcba szoktunk), felmentünk, kitekertük a potmétereket a gecibe, aztán romantikusan meghágtuk a mélyen tisztelt publikumot, análisan támadó rothadó zombifasszal.
Úri társaságunkkal tartott ismét Baby Jo és Roxxy Lynn, utóbbi bűntudata az előző show óta akkorára duzzadt, hogy beállt apácának, de amint megpillantotta Baby Jo újfent duzzadó pocakját, ösztönös embriófétise győzött, és némi leszbikus felhanggal kísért abortuszt hajtott végre puszta kézzel. Szegény csecsemő valakit fejbe is kólintott röptében (Necro Files, ugyebár) a közönség között, a takarítószemélyzet viszont már csak az erőszakkal kitépett lábába botlott a hajnali órákban.
Összességében elmondható, hogy most sem múltuk alul magunkat (az konkrétan fizikai képtelenség volna), sőt talán még a bemutatkozó koncertet is sikerült kissé megfejelni bizonyos szempontból, bár a leszármazottaink legendás gonosztevéseiből összeollózott videómontázs sajnálatos kommunikációs zavarok (- „Mit szeretnétek?” – „Hörr, hörr!”) miatt most nem került levetítésre, de annyi baj legyen, hamarosan úgyis visszatérünk, akár lesz rá igény, akár nem (de LESZ!), elvégre ez nem egy kibaszott kívánságműsor, hanem a kibaszott Redneck Zömbiez, érted?!
Na, ezen is túl vagyunk – a Redneck Zömbiez hivatalosan negyedik, valójában az első értékelhető koncertjén, ahol az alkohol kivételesen a koncert után, nem pedig előtte játszott főszerepet.
Aki esetleg nem jelent volna meg a míves eseményen, annak ide biggyesztjük, hogy a budapesti R33-ban véreztünk és beleztünk össze mindent és mindenkit, miközben húztuk a jófajta talpalávalót.
Először is geci nagy köszönet a Groundhangoknak és a Concertphotos.hu-nak, hogy összehozták ezt az underground összejövetelt, pláne, hogy kurva jó időben játszhattunk, gyakorlatilag főzenekarként – ami azért nem rossz, tekintve, hogy az eddigi koncertek (jó, pár évvel ezelőtt) nem minden visszhangtól voltak mentesek. Igaz, némi csúszás közbejött, ami miatt a közönségben többen morgolódtak – viszont vicces és egyben jó érzés is volt látni, hogy tök ismeretlenek egymástól kérdezgetik, hogy “mikor jönnek már a zombi gecik?”.
A csúszásnak köszönhetően mindenki szíve csücske, tündi-bündi Törjék Annánknak volt ideje csodálatosra kimázolni a retek pofázmányunkat, hogy még undorítóbbak legyünk, mint a való életben. Időközben Süsü (Gödény János) főhoncsó fotóspajtásunk is berobogott és előkapta a gépét némi promóanyag fotózásra. Lesz itt ne mulass, majd meglássátok!
Mivel a poént nem akartuk lelőni, ezért nem mozdultunk ki a backstage-ből a koncert kezdéséig, aminek viszont megvolt az a kurva nagy előnye, hogy csak csettintenünk kellett, és a lányok már ugrottak is ki nekünk a pultba sörért. Hiába, a sztárság már a színpadra lépés előtt elkezdődik.
A backstage-nek viszont volt egy kurva nagy hátránya – gyakorlatilag egyik zenekart sem láttuk, pedig a Harvester nagy kedvencünk, vérokádásban nem állnak messze hordánktól.
Hajnali egykor villámgyorsan felmásztunk a színpadra, kábel bedug, aztán mehet is a reszelés, nem kell itt faszolni. Ahogy kedvenc Julcsink is megmondta, nem attól leszel jó zenész, ha a bal lábcinből még többet kérsz (és ez még rímelt is).
A Der Maldoon man intrószámmal be is vezettük a síron túli hangulatot, mindenki visszafojtott lélegzettel várta, mi sül ebből ki, vajon tényleg megszólal-e a zenekar, vagy csak egy kása lófasz lesz. Práznek Tominak (akinek szintén geci nagy köszönet, hogy szintén ingyér elvállalta a hangosítást) és a szervezőknek köszönhetően, a közönség visszajelzése alapján kifelé is jól szólt a cucc, úgyhogy nagy baj már nem lehetett.
Második számként egyértelműen a reszelős-groove-os banda kedvenc, a Redneck Crew következett, majd mindenféle faszolás nélkül egy 241 bmp-es (tényleg ennyi) death metal nóta, a Gorephabet (a szövegek ajánlott olvasmányok!).
Jöhetett a húzós és gonosz Schizophrenic Office Rocker – a számok közötti átvezetőket meghagyjuk azoknak, akik kevésbé értenek a metálhoz, aki Redneck Zombiez-t akar nézni, az számítson tömény aromára, színpadi showal.
Apropó – kedvenc redneck hölgyeink is besegítettek a mókában (Betsy Boobs, Baby Jo, Peggy Sue és Roxxy Lynn), ketten vérpálinkát és emberkolbászt szolgáltak fel a közönségnek, miközben mi a gyilkolással voltunk elfoglalva a színpadon.
Az utolsó szám a Rock ‘n Roll Sacrifice volt, melyben a terhes Baby Jo-ból élve kitéptek egy kisdedet (kisdead!), aki a koncert után annyira nekibúsult, hogy a zenekar tagjaival azonnal alkoholba fojtotta a bánatát. Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a négy zombi hölgy utolsó számos performansza mellett, mikor is igazi ribancok módjára mászták meg a színpadot és vonaglottak ott, nemcsak a horda, de a közönség legnagyobb örömére is.
Elmondhatjuk, hogy a 4. visszatérő buli igazán faszára sikerült, innentől kezdve komolyan fog robogni a Redneck vonat – a koncertképek és videók hamarosan felkerülnek. Ha ott voltál, akkor írd be a kommentekbe a véleményed, ha nem, akkor meg halj meg és gyere el a következőre, ami Székesfehérváron lesz, a Fezen Klubban, December 29-én.
A türelem trágyát terem, aki tehát a tegnapi dalpremier óta lélegzetvisszafojtva várta a csodát, az parancsoljon, letölthető az új single a maga teljes közel 4 perces pompájában! “R” oldalon a (We Are) The Redneck Crew című himnusz, “Z” oldalon pedig a The Gorephabeth névre hallgató tanulságos mondóka, ami értesüléseink szerint jövőre már kötelező tananyag lesz általános elsőben. Nem csak innen:
hanem jobbra a borítóra kattintva, vagy a Downloaths menüpont alatt is magatokévá tehetitek eme szépen zengő műremekeket, az ékesszóló költeményekkel és a Katona “Retina” Balázs tiszteletbeli zombi barátunk által megfestett életképpel együtt. Egészségetekre!
Legények és menyecskék! Holnaptól letölthető innen a két dalos új szar, melyek közül az egyik regresszív rock-himnuszt már most megfülelhetitek-farkalhatjátok a következő linken, ahol ezen kívül részt vehettek egy pofonegyszerű nyereményjátékban is. Kattints, vagy meghalsz: http://nuskull.hu/hirek/redneck-zombiez-dalpremier/
Nyílt nap a farmon, gecik! Hamarosan trágyázzuk az ültetvényt, addig legyen elég ennyi!
